Az Európai Bizottság megszüntette az egyik eljárást Paks II ügyében
A tervezett atomerőművel kapcsolatos nemzetközi tender elmaradása miatt indított kötelezettségszegési eljárást tavaly novemberben az Európai Bizottság. Most Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt nyilatkozta, hogy az eljárást megszüntették, mert nem sértette a közbeszerzési irányelvet. Paks II szabad utat kapott. Csakhogy a hír, csakúgy mint maga a döntés, több ponton homályos és vitatható.
Kezdjük azzal, hogy Paks II nem kapott szabad utat. Az Európai Bizottság két ügyben indított eljárást tavaly novemberben, amiből most csak az egyiket – a nemzetközi közbeszerzési eljárás elmaradása miatti kötelezettségszegési eljárást – szüntette meg. A másik, a tiltott állami támogatásról szóló mélyreható vizsgálat még folyamatban van. Bár híreket hallhatunk arról, hogy hamarosan abban is megszületik a döntés, mindenképpen számíthatunk arra, hogy mindkét ügyben újabb jogi lépések következnek majd. Paks II sorsa tehát még messze nem dőlt el.
A kötelezettségszegési eljárás megszüntetéséről egyelőre csak Lázár János november 17-i nyilatkozatából értesülhettünk. Az Európai Bizottság nem adott ki róla közleményt, és a lezárás tényéről és okairól szóló bizottsági levelet a magyar kormány nem hozta nyilvánosságra. Maga a nyilatkozat egyébként meglehetősen furcsa, hiszen a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyrészt úgy fogalmaz, hogy „a paksi atomerőmű felújításával” kapcsolatban szüntette meg az eljárást a Bizottság (mintha nem tudná, vagy nem akarná kimondani, hogy Paks II megépítéséről van szó), másrészt azt írja, hogy „a bizottság nem vitatja Magyarországnak azt a jogát, hogy megállapodjon Oroszországgal az erőműépítésről és a hitelfelvételről”. Márpedig ebben az eljárásban a hitelfelvételt nem vizsgálta a Bizottság.
Az ügyben panaszosként szereplő Jávor Benedek európai parlamenti képviselő szeptemberben közzétette azt a levelet, amelyben a Bizottság előzetesen tájékoztatja az eljárás lezárulásáról. A levél szerint a Bizottság elfogadja a magyar kormány magyarázatát, hogy azért nem volt szükség az uniós közbeszerzési jog szerinti nemzetközi tender kiírására, mert nem volt más piaci szereplő, amely a magyar biztonsági és technológiai előírásoknak megfelelő nukleáris blokkokat tudott volna szállítani. Már pedig ez nem igaz, hiszen az amerikai Westinghouse cég épp most jelentette be, hogy ő bizony meg tudott volna felelni a magyar követelményeknek, sőt, szándékában is állt indulni a tenderen – ezt azonban a hirtelen orosz-magyar szerződéskötés miatt nem tehette meg. A Portfolio rákérdezett az Európai Bizottságnál a döntés okára, de a válasz a konkrétumokat kikerülte: „Az a tény, hogy Magyarországnak korábban az volt a feltett szándéka, hogy olyan közbeszerzést írjon ki, amelyen más potenciális reaktortípusok is indulhatnak, még nem zárja ki az ország végső döntését. Azokat a változásokat, amelyek a speciális technológiában, illetve a biztonsági elvárásokban látszanak, különösen indokolja a fukusimai katasztrófa és az időközben végbement műszaki fejlődés.”
Az biztos, hogy az ügyben túl sok minden homályos és egyben gyanús. Nagyon nehéz elhinni, hogy a kormány a kötelezettségszegési eljárás megindítása után valóban kőkemény érveket szolgáltatott amellett, hogy csak és kizárólag az orosz reaktorok lennének a legmegfelelőbbek Paks II számára. Az eljárás megindítása előtt a kormány és a Bizottság folyamatosan kommunikált egymással ebben a témában is, mégsem sikerült addig meggyőzni Brüsszelt a kérdésben. Miért éppen most? További fontos kérdés, hogy ha Magyarország mégis kellőképpen megindokolta a „technikai kizárólagosság” rendelkezését a projektben, akkor az Európai Bizottság vagy a magyar kormány miért nem hozza nyilvánosságra ezeket az érveket, és az eljárás lezárásáról szóló határozatot. Az ügy hordereje mindenképpen ezt indokolná. Feltehetőleg fognak még kiszivárogni érdekes részletek…
