Az Európai Bizottság 2007. végén mutatta be Klíma- és Energiacsomagját, amely letette az alapokat a később elfogadott új Megújuló Energia Irányelvhez.

Segítik a bioüzemanyagok az éghajlatváltozás elleni küzdelmet? Rövid összefoglaló az első generációs bioüzemanyagok környezeti és gazdasági hatásairól.

Milyen változások várhatók az épületek energetikai jellemzőiről szóló EU-s direktívában? A szabályozás alapján milyen trendekre számíthatunk az új épületek követelményeiben, vagy a felújításoknál, és vajon nagyobb szerepet kap-e a jövőben az energiatanúsítvány? Összefoglalónkban az EPBD, azaz az épületdirektíva felülvizsgálatának 2010 januárjában érvényes, időközi fejleményeiről olvashatnak.

Az energiahatékonysági uniós jogszabályok közt az épületenergetikai direktíva az egyik legfontosabb, a tagországok mégis eltérő hangsúllyal kezelik a saját jogrendszerükön belül. Miben tér el a tanúsítást szabályozó magyar joganyag a közkeletű nevén EPBD-ként ismert direktívától?

Elemzés az európai atomenergia-szektor problémáiról, okokról és következményekről.

Elemzés a kelet-európában található szovjet tervezésű reaktorok üzemidő-hosszabbításával, illetve befejezésével összefüggő kockázatokról.

A tanulmányban azt mutatjuk be, hogy az Európai Unió klíma- és energiacsomagjának irányelvei hogyan vezethetők be, milyen potenciális hatással lesznek Magyarországon.

Az Energia Klub elkészítette szakértői véleményét az MVM Csoport 2006-os évet értékelő fenntarthatósági jelentéséről.

Miért fizet egy keszthelyi lakos évente körülbelül 160 ezer forinttal többet a távfűtésért, mint például egy paksi? Hihetünk-e azoknak az egyre szaporodó írásoknak, amelyekben egyes távhőszolgáltatók hosszan fejtegetik, miért is nem drága a távhőszolgáltatás, illetve miként válik a közeljövőben a legolcsóbb fűtési móddá? Utánajártunk.