A radioaktív hulladékok fajtái

A radioaktív hulladékokat az alábbi tulajdonságok szerint csoportosítják: halmazállapot, élettartam, aktivitás és hőtermelés.

A halmazállapot a hulladék kezelésének és szállításának módját, illetve a környezetbe kerülésének lehetőségét befolyásolja.

A hulladék élettartamát az anyagban található radioaktív izotópok felezési ideje alapján állapítják meg. A felezési idő azt az időt fejezi ki, ami alatt a radioaktív anyag atommagjainak száma a felére csökken. A felezési idő néhány másodperctől az urán-238 4,5 milliárd éves felezési idejéig terjed. A rövid élettartamú hulladékban található radioaktív anyagok felezési ideje 30 évnél kevesebb, e felett hosszú élettartamú hulladékról van szó.

A hulladékok aktivitása azt mutatja, hogy egységnyi idő alatt hány atommag bomlik el. Mértékegysége: becquerel [Bq]. Egy becquerel az anyag aktivitása, ha benne egy másodperc alatt egy atommag bomlik el. Kis-, közepes és nagyaktivitású hulladékokat különböztetünk meg. A kisaktivitású anyagok (500 000 Bq/kg alatt) például az atomerőművekben beszennyeződő ruhák, kesztyűk, védőfelszerelések. Közepes aktivitásúak (500 000-5 000 000 Bq/kg) lehetnek az atomerőművekben tisztítására használt szűrők, gyanták. Nagy aktivitásúnak (amelyek aktivitása nagyobb, mint 5 000 000 Bq/kg) elsősorban a kiégett fűtőelemek, illetve az erőmű leállítása után a reaktortartály és a primer kör egyéb berendezései minősülnek.

Azon anyagokat, amelyek hőtermelése 2 kW/m³ alatt marad, kis- és közepes aktivitású hulladékként, amelyeknek e feletti, azt nagy aktivitásúként lehet kezelni.

A hulladékok ideiglenes és végleges elhelyezési körülményeit a fenti szempontok együttes figyelembevételével határozzák meg. A kis- és közepes aktivitású hulladékokat együtt, a nagyaktivitásúakat külön kezelik.

Kiégett üzemanyag

Az atomerőműből kikerülő, elhasznált üzemanyag körülbelül egymilliószor jobban radioaktív, mint a reaktorba bekerülő friss üzemanyag, mivel használat közben veszélyesen sugárzó anyagok keletkeznek (pl. plutónium, cézium, stroncium) az üzemanyag-kazettákban. Az erősen sugárzó kiégett üzemanyag kis részét feldolgozzák (reprocesszálás), az uránizotópokat és a keletkezett plutóniumot kivonják, és egy részéből újra fűtőelemet gyártanak. A maradékból (a keletkezett radioaktív anyagok, a fűtőelemek radioaktívvá vált burkolata) nagyaktivitású hulladék lesz. A kiégett fűtőelemek nagy részét azonban nem dolgozzák fel, tárolásukra egyelőre csak ideiglenes megoldások születtek a világon. A kiégett üzemanyag azonban nemcsak erősen radioaktív, hanem a benne található radioaktív anyagok felezési ideje is magas, tehát sokáig sugárzó marad. A kiégett üzemanyagot ezért több százezer évig kellene biztonságosan elszigetelni környezettől.

A kiégett üzemanyagok mennyiségére vonatkozóan pontos adat nem ismert. A www.worldmapper.org érdekes módon, a területet a termelt hulladékmennyiség arányában torzítva érzékelteti a hulladékok mennyiségét.

Hulladéktárolás Magyarországon

A radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyag kezelésével a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) foglalkozik. Az atomerőmű kis, közepes- és nagyaktivitású hulladékainak, illetve kiégett fűtőelemeinek átmeneti tárolói Pakson, az atomerőmű területén találhatóak. Ezekből a kiégett kazetták átmeneti tárolóját üzemelteti az RHK, a többi hulladék az atomerőmű fennhatósága alá tartozik.

Kis-és közepes aktivitású hulladékok számára végleges tároló egy van, Püspökszilágyiban. Ezt a tárolót nem erőművi, hanem intézmények (kórházak, kutatóintézetek) hulladékaira tervezték, ennek ellenére korábban atomerőművi hulladékot is szállítottak a tárolóba. A püspökszilágyi tároló mára megtelt. Az atomerőmű kis-és közepes aktivitású hulladékainak elhelyezését a tolna megyei Bátaapátiban tervezik, jelenleg végleges tároló építésének előkészítése zajlik. A tározót 2008 során tervezik beüzemelni, annak ellenére, hogy a föld alatti, végleges tárolótereket legkorábban 2010 körül lehet használatba venni. A tervek szerint addig egy felszín feletti épületben tárolnák ideiglenesen a hulladékot. A sietséget az indokolja, hogy az atomerőmű ideiglenes tárolói megteltek.

Akna bejárata Bátaapátiban

A nagyaktivitású hulladékok és a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésére alkalmas tároló kutatásai a baranya megyei Bodán folynak, egyelőre alacsony erőforrás-felhasználással. A paksi atomerőmű kiégett üzemanyagát 1989 és 1998 között a Szovjetunióba, illetve Oroszországba szállítottak reprocesszálásra, összesen 2331 db kiégett kazettát. 1997 óta a kiégett fűtőelemeket a paksi atomerőmű területén lévő, ötven évre tervezett ideiglenes tárolóban helyezik el. Évente átlagosan 372 db kiégett üzemanyag-kazetta keletkezik, így az atomerőmű az eredetileg tervezett üzemideje végére, 2017-ig várhatóan összesen 11135 darab kazettát fog termelni, ennyi elhelyezéséről kell gondoskodni.
A kiégett fűtőelemek sorsa ezzel együtt bizonytalan. A végleges tároló kialakításának tervei ellenére Magyarország és Oroszország között 2004 áprilisa óta szerződés rögzíti a fűtőelemek Oroszországba szállításának lehetőségét.

A kiégett üzemanyagon felül külön említést érdemel az atomerőmű 2003-as üzemzavara során megsérült 30 kazetta. Az összetört kazetták anyagát összesen 60 speciális tokba helyezték a 2006 végi felszámolás során. A tokok egyelőre a 2. reaktor melletti pihentető medencében várják sorsuk rendeződését.

Területi Információs Társulások

1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról 10. § (4) bekezdése eredetileg így rendelkezik az információs társulásokról:
 
„Az atomerőmű, valamint a radioaktív hulladéktároló engedélyese a létesítmény környezetében lévő települések lakosságának rendszeres tájékoztatása érdekében elősegíti társadalmi ellenőrzési és információs társulás létrehozását, annak tevékenységéhez támogatást adhat.”
 
A szöveg 2005. decemberben az alábbira módosult:
 
„Az atomerőmű, valamint a radioaktív hulladékok tárolójának és a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges tárolójának (a továbbiakban együtt: tároló) engedélyese a létesítmény, illetve a létesítmény létesítését szolgáló telephely-kiválasztási kutatások környezetében lévő települések lakosságának rendszeres tájékoztatása érdekében elősegíti önkormányzati ellenőrzési és információs társulások létrehozását. A megalakuló önkormányzati ellenőrzési és információs társulásoknak, továbbá az itt létrejövő területfejlesztési önkormányzati társulásoknak, valamint a társulásokat alkotó települési önkormányzatoknak az engedélyes támogatást adhat – a tároló engedélyese a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból, az atomerőmű engedélyese saját forrásból –, amely tájékoztatási, működési és településfejlesztési célokra, az atomerőmű engedélyese által adott támogatás ezen kívül területfejlesztési célra használható fel.”

A módosítást azután született, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) két jelentésében is kritizálta a támogatások elköltésének gyakorlatát, azaz, hogy az információk terjesztésére szánt összegeket infrastrukturális fejlesztésekre fordították.

A törvény értelmében négy társulás jött létre:

• Püspökszilágyi térségében: IIT – Izotóp Információs Társulás
• Boda környezetében: NyMTIT – Nyugat-Mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás
• Paks körül: TEIT – A Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás
• Bátaapáti térségében: TETT – Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulás

Hogy adott évben mennyi pénzt kaphat egy társulás, arról a törvény nem rendelkezik, és a törvény által felhatalmazott kormány sem alkotta meg ÁSZ második jelentésében is javasolt rendeletet. A feltételekről az RHK Kht. 2006-ban készült hosszú távú tervéből az alábbiakat lehet megtudni: „… az önkormányzati társulások támogatásának mértéke a kialakult gyakorlathoz és a térségben folyó munkák jellegéhez igazodik.”  Sajtóban fellelhető információk szerint ez a kutatásokra fordított összeg 5-10 százalékának megfelelő összeget jelent a társulásoknak. A 2006-os stratégia a szükséges összeget 2007-től 2046-ig évi 900 millió forintban határozta meg.

A társulások támogatására eddig fordított összegek