Az Energiahatékonysági Cselekvési Terv megalkotásának nyomon követése

Leírás:

Az európai uniós szabályozás
A 2006/32/EK irányelv célja, hogy költséghatékony módon segítse elő az energia hatékonyabb felhasználását az Európai Unióban. Az irányelv értelmében a tagállamoknak 2007. június 30-ig energiahatékonysági cselekvési terveket kellett (volna) kidolgozniuk, amelyekben az országok bizonyos mennyiségű energia megtakarítását vállalják 2008 és 2016 között. A cselekvési terveknek tartalmazniuk kell azon intézkedések részletes leírását, amelyek révén az adott tagállam el kívánja érni az általa meghatározott célszámot.

A nemzeti energiamegtakarítási célelőirányzat meghatározásának alapja az irányelv bevezetését megelőző 5 év végső energiafelhasználásának éves átlaga. A Bizottság ajánlása szerint a célérték az említett átlagos fogyasztásmennyiség 9 %-át teszi ki. Az energiamegtakarítási célelőirányzat meghatározásánál az EU emissziókereskedelmi rendszere (EU ETS, Magyarországon NKT) hatálya alá tartozó létesítmények energiafelhasználását nem kell figyelembe venni.
 
A nemzeti megtakarítási célelőirányzatot abszolút értékű energiamennyiségben (pl. GWh) kell kifejezni. A célelőirányzat tehát egy fix szám, ennél fogva független a jövőbeli GDP-növekedéstől, illetve az energiafogyasztás esetleges növekedésétől. Az energiamegtakarítási célt a tagállamoknak 2016-ig, tetszőleges ütemezésben kell realizálnia.

A magyar akcióterv
2007 októberében az Európai Bizottság jogsértési eljárást indított Magyarország ellen az energiahatékonysági cselekvési terv elkészítésének elmulasztása miatt. A magyar kormány végül 8 hónapos késéssel, 2008 februárjában küldte el a dokumentumot a Bizottságnak.
 
Az Energiaklub végigkövette és javaslataival segítette a cselekvési terv elkészültét. A jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt álló dokumentum tartalma azonban komoly aggodalomra ad okot, jelenlegi formájában teljességgel alkalmatlan bármiféle intézkedés, program alátámasztására.
 
A dokumentum legsúlyosabb hiányossága, hogy nélkülözi az egyes végfelhasználói szektorok tételes vizsgálatát, azokat az energiahatékonysági háttértanulmányokat, melyek feltárnák a legnagyobb energiamegtakarítást eredményező lehetőségeket. Részletes statisztikai adatok és háttérvizsgálatok hiányában a cselekvési terv célszámai azonban teljesen megalapozatlannak tekinthetők. Sajnálatos módon mindez komolyan megkérdőjelezi a dokumentum hitelességét, hiszen így nem készülhet reális, a beavatkozási területeket megfelelően rangsoroló cselekvési terv.

Kapcsolódó anyagok:
Az Európai Bizottság értékelő jelentése a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervekről
Az Európai Unió Cselekvési Terve 
Magyarország Cselekvési Terve (közigazgatási egyeztetés alatt)

Az Energiaklub javaslata az Energiahatékonysági Cselekvési Terv elkészítéséhez