A magyar fiatalok a megújulókra szavaznak
Az évezredekig sugározó atomhulladék, az orosz atomerőmű és korrupt politikusok helyett inkább nap- és szélenergiát szeretnének a fiatalok a jövőben - az EFOTT-on fesztiválozókat kérdeztük.
A felmérés eredménye szerint a fiatalok véleménye egységes, ha arról van szó, hogy milyen energetikai jövőt képzelnek el Magyarország számára: tízből nyolcan a napenergiát, heten pedig a szélenergiát jelölték meg a jövőben kívánatos energiaforrásként országunk számára. Ezzel szemben csupán a válaszadók 16%-a szerint kellene az atomenergiát használnunk a jövőben.
A megkérdezett fiatalok több mint 90%-a aggályokat fogalmazott meg az új paksi atomerőmű építésével kapcsolatban. Ezek közül a leggyakrabban, a válaszadók 55%-a által említett kétség, hogy a keletkező radioaktív hulladék többszázezer évig sugárzó marad, amelynek biztonságos, hosszú távú tárolása sehol a világon nem megoldott. A válaszadók felét aggasztja az Oroszországtól való függőség, kb. egyharmaduk pedig a Duna vízminősége és élővilága, a magas korrupciós kockázat, és a beruházás drágasága miatt aggódik.
A fiataloknak arról is határozott véleménye van, hogy az általuk preferált megújuló energiaforrások miért nem tudnak jobban terjedni Magyarországon: tízből hárman vélekednek úgy, hogy mesterségesen akadályozták a megújulók térnyerését, amíg a kormányhoz közeli körök kiépítik a saját megújulós cégeiket. Ugyanennyien említették meg, hogy szerintük komoly problémát jelent a kiszámíthatatlan szabályozási környezet, mivel így a beruházók inkább biztonságosabb országokban ruháznak be. A megkérdezettek negyede szerint az a baj, hogy túl sok kenőpénzt kell fizetni, mire egy beruházás megvalósulhat. Körülbelül ugyanennyien vélekednek úgy, hogy túl hosszú és bonyolult az engedélyeztetési folyamat.
A megkérdezett fiatalok 94%-a szerint a döntéshozók elsősorban saját és ismerőseik érdekeit képviselik a társadalom érdekei helyett. (Ez jól illeszkedik hasonló, a közelmúltban készült felmérések eredményéhez.) Másképp megfogalmazva ez azt jelenti, hogy a magyar államot különböző érdekcsoportok ejtették, ejtik foglyul, amelyek képesek befolyásolni a jogalkotást, az állami politikák formálását. Ilyen csoportok lehetnek hazai haverok, de akár más országok képviselői is.
Az állam foglyul ejtésének kérdése Paks II. kapcsán is felmerül, hiszen az említett komoly aggályok ellenére sem gondolkodik alternatívákban a magyar kormány. Ez arra utalhat, hogy a kormányzat nem ura saját döntéseinek, valamilyen kényszerpályán mozog. Ez pedig igen súlyos biztonsági és energiabiztonsági kockázatokat jelent Magyarország számára.
Az adatfelvétel az EFOTT fesztiválon, Velencén készült 2016. júliusában. A kérdőíveket összesen 300, átlagosan 23 éves fiatal töltötte ki. A válaszadók 46%-a nő, 54%-a férfi volt.
A felmérést az Energiaklub a Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott, „Countering State Capture by Strengthening Civil Discussions about the Hungarian Energy Sector” elnevezésű projektje keretében készítette.
