Innovatív finanszírozási formák piaci és szakpolitikai elemzése Magyarország vonatkozásában
Újra felmértük, hogy milyen lehetőségeket rejtenek Magyarországon az itthon még mindig innovatívnak nevezhető finanszírozási formák, különösen, ha középületfelújítás a cél. A vizsgált formák a köz-és magánszféra közös beruházásai (PPP: public-private partnership), az energiahatékonysági szerződés (EPC) és a közösségi finanszírozás (KF).
A két uniós tervezési ciklus határán különösen is időszerű, hogy kitekintsünk a támogatásokon túl. Sajnos, a 2018-as elemzés elkészítése óta nem sok változás történt: Magyarországon továbbra sem kedvezőek az adminisztratív feltételek, ugyanakkor egyre sürgetőbb az innovatív finanszírozási formák alkalmazásának előmozdítása és ösztönzése.
Magyarországon változatlanul az EPC (ismertebben: ESCO) konstrukció a legismertebb finanszírozási forma az állami támogatások és a banki kölcsönök után. A korábban (1990-től kb. 2008-ig) virágzó magyar ESCO piac számos tényező miatt recesszióba süllyedt: beszűkültek a lehetőségek, az ESCO vállalatok száma 20-30-ról 6-8-ra csökkent 2020-ra. Magyarországon az ESCO-beruházások kis számának két oka van. Először is a mesterségesen, kormányzati intézkedéssel alacsonyan tartott energiaárak Magyarországon a magánszféra számára vállalhatatlan hosszúságúra nyújtják a megtérülési időt. Másrészt, az ESCO piac szereplőivel szemben bizalmatlanság alakult ki, az ügyfelek számára gyakran kedvezőtlen szerződéseik miatt.
Az ESCO konstrukció szabályozási háttere nem kellőképpen kiforrott, és piaci megítélése is változó. Előkészítő források és helyi szakismeret hiánya kiszolgáltatottá teszi az önkormányzatokat az ESCO partnerekkel szemben.
A hazai gyakorlatban olyan ESCO portfoliók nem ismertek, melyek elértek egy olyan kritikus tömeget, hogy közös energiabeszerzés, kivitelezés és/vagy finanszírozási volumen árcsökkentő tényezőit érdemben ki tudták használni.
A 2000-es évek elején, sikertelen és/vagy rossz feltételek mellett megvalósított beruházások növelték a bizalmatlanságot a PPP projektekkel szemben, emellett a megfelelő szabályozás és a támogató intézmények hiánya egy szinte halott PPP piacot eredményezett.
Helyi szinten, a PPP néhány jellemző formája azonban elterjedt: szolgáltatási és üzemeltetési megállapodások vannak érvényben (pl. a hulladékkezelésre), továbbá lízingszerződéseket is alkalmaznak, de a közel nulla követelményszintnek megfelelő felújításokhoz összetettebb modellekre lenne szükség, mint pl. a BOT (építés-üzemeltetés-átadás) vagy a DBO (tervezés-építés-üzemeltetés).
Jelenleg több kereskedelmi bank is lehetővé teszi ’állami és önkormányzati közszolgáltatások ellátásában a magánpartner részvételét elősegítő (PPP) fejlesztések és beruházások’ finanszírozását, (pl. MKB, OTP, Raiffeisen).
A közösségi finanszírozás lehetőségét érdemes kihasználni: a helyi önkormányzatoknak lehetősége van bankszámlát nyitni és adott célra pénzgyűjtésbe kezdeni. A helyi önkormányzatoknak, vagy egyéb, az irányításuk alatt álló intézményeknek általában van non-profit alapítványa, melynek segítségével indíthatnak közösségi finanszírozási kampányt. Az adományozást segítő platformok megkönnyíthetik a kampányok technikai megvalósítását, de a helyi közösségek finanszírozási kampányai akkor sikeresek, ha azok tartalmával, céljaival és üzenetével a helyi lakosok azonosulni tudnak.
A közösségi finanszírozás optimálisan kiegészítheti a helyi önkormányzatok saját vagy egyéb forrásait. A főként közösségi funkciókat betöltő középületek, mint kulturális vagy oktatási épületek, vagy olyan épületek, melyek nagyon jellemzőek adott településre (történelmi helyek, örökségek), ideális kampánylehetőségek, tehát, ahol várhatóan sok lakos mozgósítható.
Sajnos a nyugatabbra bevett tőke alapú közösségi befektetés és közösségi hitelezés (pl. megújuló energiás fejlesztések) Magyarországon a szabályozás miatt szinte lehetetlen: kvázi tiltják a finanszírozási szabályozások és törvények, mivel csak dedikált és regisztrált bankok és pénzügyi intézetek gyűjthetnek és csoportosíthatnak át pénzt.
Az „Innovatív finanszírozási formák piaci és szakpolitikai elemzése Magyarország vonatkozásában” teljes terjedelmében, magyarul és angolul elérhető lejjebb görgetve.
