Magyarországi áram-körök
Pontosan milyen tételeket fizetünk meg a lakossági áramárban? Hogyan változtak az árak és a díjtételek az elmúlt két évtizedben? Miért lett a 2010-es évek elejére európai szinten is drága a magyar szolgáltatás? Miként hatott a rezsicsökkentés a hazai viszonyokra? Milyen tényezők fedezték az árcsökkentést?
Az International Visegrad Fund támogatásával megvalósult kutatásban 1996 és 2014 között vizsgáltuk a magyarországi lakossági villamos-energia árak változását nominális és reálértéken egyaránt. Az elemzést törvénymódosításokhoz és az árszabási mechanizmusok alapvető változásaihoz kötve négy szakaszra bontottuk. Az egyes szakaszokban az árszabás és a díjtételek jelentősen változtak, ám a trendek viszonylag jól követhetők. 2002-2008 között a lakossági villamos energia jelentősen drágult reálértéken is. A legmagasabb reálérték 2010-ben, a legmagasabb nominális érték 2012-ben volt Magyarországon. Azóta a rezsicsökkentés hatására folyamatosan csökken a lakossági ár.Elemzésünkben rávilágítottunk az árnövekedés majd csökkenés hátterében megbújó okokra. Vizsgáltuk az egyes díjtételek szerepét, arányaik átrendeződését, a folyamatok nyerteseit és veszteseit. Továbbá értékeltük a megújuló energiák támogatásának hatását a lakossági áramárra.
A számszerű eredmények azt mutatják, hogy a drágulásban az ÁFA-emelés, és a villamos energia, mint termék árának növekedése játszott főszerepet, míg a megújuló energiák támogatása miatti emelkedés minimális. A lakossági számlák lefaragását döntően az energiadíj csökkenése tette lehetővé, amely főként a hazai termelésnél olcsóbb import arányának emelkedéséből adódik. A villamos energia reálára ma nagyjából a múlt évtized eleji szintre tért vissza, miközben az árszerkezet jelentősen átalakult. Ezen átrendeződés végső nyertese az állam – mely leginkább profitált a drágulásból, s viszonylag kis részt vállalt a rezsicsökkentésből –, a vesztesei pedig az energia szolgáltatói és elosztói.
