Nehéz ügy lesz visszafizettetni Kocsisékkal az MVM milliárdos „alkotmányos költségét”

„Mrs. Istvan Kocsis egymilliárddal tartozik” – adta hírül az Index 2009-ben, miután e sorok szerzője egy olyan dokumentumra bukkant a brit cégnyilvántartásban, melynek tanúsága szerint egy ilyen nevű személy a valódi tulajdonosa annak a Jadran Investments Limited nevű brit bejegyzésű, offshore hátterű cégnek, amelyhez 3,5 millió euró került 2008-ban „az MVM Csoport munkavállalói színvonalas üdültetésének finanszírozásával” megbízott horvátországi MVM-leányvállalattól.

Hamarosan kiderült, hogy a fiktív szállodaügylet csak a jéghegy csúcsa azoknak a gyanús tranzakcióknak a hosszú sorában, amelyek során eurómilliók, összességében több mint tízmilliárd forint vándorolt az állami vállalattól obskúrus – többek között Cipruson, Ibizán, Luxemburgban, sőt Panamában bejegyzett – offshore cégekhez Kocsis István MVM-vezérsége idején.

Kocsis István a BME Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát 1976-ban, a rendszerváltás után, ezt követően oktatóként és kollégiumigazgatóként is tevékenykedett az egyetemen. 1991-ben a Fegyver- és Gázkészülékgyár (FÉG), Célgépgyár igazgatója, majd az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, az iparért felelős helyettes államtitkára 1993-ig. 1993–1997 között az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.), illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) vezérigazgató helyettese, majd vezérigazgatója, éppen a Tocsik-ügy idején. 1998-ban egy évig az RWE Energie AG, főosztályvezetője, 2000-ben az ÉMÁSZ igazgatója, 2001-ben az RWE-EnBW Magyarország Kft igazgatójává nevezik ki. 2002–2005 között a Paksi atomerőmű Rt. vezérigazgatója, majd 2005-től 2008-ig a Magyar Villamosművek Rt. vezérigazgatója, 2008-tól 2011-ig a Budapesti Közlekedési Zrt. vezérigazgatója volt.

Az érintettek magabiztosságáról tanúskodik, hogy az állami nagyvállalattól kisíbolt milliárdokból sok minden más mellett jutott pénz például egy 300 négyzetméteres paksi borospincére is, amelyet az MVM akkor menedzsmentjének tulajdonában álló cégtől vásárolt meg egy az MVM-től 32,5 millió eurós kölcsönt kapott luxemburgi cég, amelyet egy olyan, a Kajmán-szigetekre bejegyzett offshore cég alapított, amelyet Szász András, Kocsis fizetett MVM-es befektetési tanácsadója képviselt.

A kalandos múltú Szász egyébként nem csak Kocsisnak, hanem a tízmilliárdos sikkasztásban hazai és külföldi bejegyzésű cégei révén szintén érintett néhai Kapolyi Lászlónak is adott befektetési tanácsokat, és az Index tényfeltáró cikksorozata szerint a minden lében kanál üzletember Andrássy úti irodájában futottak össze egy kézbe az MVM-offshore-ügyek szerteágazó szálai.

Az MVM ügyben most Kocsishoz hasonlóan letöltendő börtönbüntetésre ítélt Szász András a cégnyivántartásban jelenleg barcelonai lakcímmel szerepel, budapesti tanácsadócége 2012-ben végelszámolás alá került. Az üzletember a rendszerváltás után részt vett az orosz államadósság lebontásában, a Horn-kormány alatt titkosszolgálati eszközöket importált (ennek kapcsán 2002-ben nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene), de szerepelt a neve Postabank- és a Kulcsár-ügyekben is, és az FTC-nek is közvetített skót befektetőt.

Kocsis István és Szász András szoros kapcsolatáról árulkodik, hogy amikor a néhai Kiss Ernő rendőr dandártábornok vesztegetési pénzt kért a volt MVM-vezértől büntetőügye pozitív befolyásolását ígérve, megintcsak Szász volt az aki Kocsist képviselve átadott neki a lakásán készpénzben 120 ezer eurót.

Az MVM titkolta a belső vizsgálat eredményét

Az MVM-től offshore cégeken keresztül kisíbolt milliárdok ügyére egy Kocsis 2008-as menesztését követő belső vizsgálat derített fényt, aminek az eredményét megpróbálták eltitkolni. Először az LMP indított közérdekű adatigényléses pert 2009-ben a dokumentumokért, ám miután ezt 2011-ben másodfokon, jogerősen is megnyerte, az MVM az üzleti titokra való hivatkozással a kiadott iratok tartalmát jelentős részben kitakarással olvashatatlanná tette.

Az Átlátszó ezután 2011-ben még egy pert indított a kitakart részek nyilvánosságáért, és részleteket közöltünk a birtokunkba került cenzúrázatlan változatból is. 2012-ben aztán a bíróságon is jogerősen megnyertük az adatigényléses pert, és közzétettük a Kocsis-ügyről az MVM-nek készült jelentéseket. Az Energiaklub a Paksi Atomerőművet perelte egy Szász Andráshoz köthető cég által készített, 50 millió forintos tanulmány nyilvánosságáért, amiről aztán kiderült hogy jelentős részben copy-paste módszerrel készült.

Az Átlátszó derítette ki azt is, hogy az MVM által szerződtetett ibizai cégén keresztül Szász András Baji Csabát, az MVM 2010-ben, a kormányváltás után kinevezett vezérigazgatóját is pénzelte 2007-2010 között. Baji emellett fizetett tanácsadója volt közvetlenül az MVM-nek is a kérdéses időszakban, és az ügy egyik tárgyalásán elhangzottak szerint ismerte és támogatta a Kocsis-féle offshore-üzleteket. Miután adatigényléses pert nyertünk az ügyben, az MVM-nek nyilvánosságra kellett hoznia a Baji Csaba cége által 43 millió forintért készített tanulmányokat is.

A feleséget elítélték, a férjet kétszer felmentették

Az MVM Kocsist követő vezetősége végül csak az Index cikksorozata után, 2009-ben tett büntető feljelentésta szerteágazó ügyekben a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A nyomozás 2012-ben vádemelési javaslattal zárultbűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős, 15 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.

A 2013-ban kezdődött, többször újraindult büntetőper bővelkedett az abszurd fordulatokban: az ügy tárgyalására Handó Tünde OBH-elnök által kijelölt Kaposvári Törvényszék Kocsis Istvánt kétszer is felmentette úgy, hogy közben az MVM-ben soha semmilyen tisztséget nem betöltő feleségét bűnösnek találták, ráadásul az eljárás során a vádlottak közül ketten: Kapolyi László nagyvállalkozó, egykori miniszter és Molnár László, Kocsis István egykori MVM-es helyettese is elhunytak. Ez utóbbira aztán Kocsis meg is próbálta rátolni a balhét azzal, hogy egy tanúvallomásában kijelentette: ő nem emlékszik semmire, mert mindent a néhai helyettese intézett.

A még életben lévő vádlottak egyébként is következetesen tagadták a terhükre rótt cselekmények elkövetését, a volt cégvezér egy korábbi magyarázata szerint az offshore cégekre azért volt szükség, mert meg akarta valósítani az MVM nemzetközi terjeszkedésről szóló stratégiáját, Szerbiában és Boszniában készült befektetésekre. Kocsis 2009-ben azt mondta az Indexnek, hogy ebben a régióban “alkotmányos költségei” vannak az üzletszerzésnek, ezért vonta be az offshore cégeket, ez a mondása aztóta elhíresült.

Ilyen előzmények után meglepetésként érte a közvéleményt, hogy idén február végén a Pécsi Ítélőtábla a másodszorra megismételt bírósági eljárás másodfokaként mégis bűnösnek találta, sőt öt év letöltendő börtönre ítélte Kocsis Istvánt az ügyben. A Népszava tudósítása szerint Szász András bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és társtettesként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás miatt 3 év börtönt kapott. Varga-Sabján László (a tengerparti szálloda ügyében érintett horvátországi MVM-leányvállalat akkori ügyvezetője) bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás és pénzmosás bűntette miatt 2 év börtönt kapott, 3 évre felfüggesztve. Kocsis Istvánnét a tanács orgazdaságban és pénzmosásban találta érintettnek, esetében fenntartották az első fokon kiszabott, két év felfüggesztett börtönt.

Kétmilliárd forintot akar a bíróság behajtani rajtuk

A mostani ítélet legérdekesebb passzusa az, hogy Kocsis Istvánnak és Szász Andrásnak különböző jogcímeken mindemellett „15 napon belül” mintegy kétmilliárd forintot be kellene fizetniük az MVM számára. Bár a döntés még nem jogerős, a végső szót a Kúria mondja majd ki, az Átlátszó utánanézett, hogyan lehetne Kocsiséktól 2 milliárd forintot beszedni, ha esetleg nem fizetnének határidőre.

A magyar cégnyilvántartás adatai szerint Kocsis István ma már csak egyetlen cégben tölt be vezető pozíciót, a Csányi Pincészet Zrt. igazgatósági tagja, céges tulajdonrésze nincsen. Felesége, Kocsis Istvánné azonban több vállalkozásban tulajdonosként is érintett: 1%-os tulajdonrésze van a Csányi Pincészet Zrt.-ben és 10,86%-os tulajdonrésze a tiszapüspöki Aranykorona Mezőgazdasági Zrt.-ben, továbbá ügyvezetője a vele azonos lakcímen élő Kocsis Gergely András által tulajdonolt Kalornet Kft.-nek.

A Kocsis család leányfalusi címére van bejegyezve a Kalornet Kft.-n kívül egy spanyol cég, a Calesta Ibiza S. L. Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselete, amelyet szintén Kocsis Istvánné képvisel. A 2007-ben bejegyzett Calesta Ibiza S. L. nevű ibizai cégről a spanyol cégnyilvántartásból annyit sikerült kiderítenünk, hogy hotel-üzemeltetéssel foglalkozik, és igazgatója megintcsak Kocsis Gergely András. Azt egyelőre nem sikerült megtudnunk, hogy spanyolországi ingatlanokkal rendelkezik-e ez a cég, de ha végrehajtók lennénk, ennek biztosan alaposan utánajárnánk Ibizán, különös tekintettel Szász András spanyolországi kötődésére.

A gyerekei nevére vásárolt leányfalusi birtokot

A helyi ingatlanárak figyelembevételével ma már egészen biztosan milliárdos érték a Budapesttől húsz kilométerre, Leányfalu közepén elterülő, közel 3 hektáros Kocsis-birtok és az azon álló felújított villa és magánuszoda. A Blikk 2003-ban adta hírül, hogy a korábban szakszervezeti tulajdonban álló gyereküdülőt megvásárolta az akkor éppen a Paksi Atomerőművet vezérigazgató Kocsis.

Az eladó a vételárat nem volt hajlandó elárulni a lapnak, azt viszont elmondta, hogy 1993 óta már nem használták az üdülőt, és 100 millió forintba került volna a felújítása. Az ügyletre rálátó, neve elhallgatását kérő forrásunk szerint a vételár nagyjából 200 millió forint lehetett, és a szakszervezet négy éven keresztül hirdette az ingatlant, mielőtt sikerült olyan vevőt találni, aki le tudta tenni az általuk kért összeget.

Ezen a leányfalusi birtokon él Kocsis István egykori MVM-vezér from atlatszo.hu on Vimeo.

A tulajdoni lap tanúsága szerint a Leányfalu központjában lévő telek 27683 négyzetméteres, és 2001-ben vásárolták meg a szakszervezetektől – Kocsis István akkor tizenéves, az 1980-as és 1990-es években született gyerekei. Az MVM-ügyből kifolyólag most kétmilliárd forintos vagyonvesztéssel fenyegetett Kocsis és neje soha nem is voltak tulajdonosai a helyben már róluk elnevezett birtoknak, amelyhez 2010-ben telekhatár-rendezés keretében közel ezer négyzetmétert hozzácsaptak a szomszédos műemlék római őrtornyot övező közparkból is.

27 ezer négyzetméteres birtok Leányfalu közepén

Kétes ügyei a privatizációig nyúlnak vissza

Az Energiaklub sokat bírálta Kocsis István szakmai tevékenységét az elmúlt évtizedekben. Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója az Átlátszó megkeresésére azt mondta, hogy Kocsis maradandó nyomot hagyott a magyar energetikai szektoron: kétes ügyei egészen a privatizációig nyúlnak vissza, az Állami Privatizációs Vállalat vezérigazgató-helyetteseként ugyanis hozzá tartozott az energiaszektor privatizálása. Ennek során, 1995-ben például úgy adták el a Mátrai Erőművet a német RWE-nek, hogy azzal a magyar állam egy sokáig titkolt szerződéskiegészítés miatt jelentősen rosszul járt. Az ügylet után nem sokkal Kocsis egy elegáns húzással átült az RWE-be – tehát abba a cégbe, akiknek javára korábban a magyar állam tulajdonát privatizálta.

De nem ez volt az egyetlen összeférhetetlenség Kocsis pályafutása során, hiszen egyszerre volt a Paksi Atomerőmű igazgatósági tagja és az atomerőmű tulajdonosának, az MVM-nek a vezérigazgatója. Az MVM a teljes magyar villamosenergia-hálózat működésében szerepet játszik, tehát a teljes rendszer érdekeit kell néznie, és nem lehet részrehajló a rendszer egyik szereplője iránt sem. A Paksi Atomerőmű a legnagyobb magyar erőmű, politikai és lobbiereje önmagában is erős, de ezt még tovább fokozzák az ilyen személyi összefonódások. Egyesek szerint Kocsis Istvánnak kulcsszerepe volt a paksi bővítésről szóló orosz-magyar paktum tető alá hozásában is, erre utal hogy Süli János eskütételén két éve a Parlamentben is felbukkant.

„Kocsis egyszerre játszott több térfélen, folyamatosan lavírozott a politika és a gazdasági érdekek között, több kormányt is kiszolgált és ügyesen keverte a kártyákat ott, ahol a legnagyobb pénzek mozogtak. Egyvalami valahogy nem sikerült neki soha: a közjó és az állampolgárok érdekében tevékenykedni.” – mondta Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója az Átlátszónak.

Cikkünk az Energiaklubbal együttműködésben indított energetikai tényfeltáró sorozat keretében készült. A cégadatokat az Opten szolgáltatta.