Véleményünk a szélerőművek társadalmi egyeztetésre bocsátott szabályozásáról

Továbbá, sajnálattal vettük, hogy korábbi jogszabályokkal kapcsolatos tanulmányunk és javaslatunk ellenére, melyet több szakmai szervezet is rendszeresen hangsúlyoz a különböző társadalmi egyeztetések kapcsán, nem sikerült tekintettel lenni a karácsony-újévi szabadságokra, így aggodalomra ad okot, hogy meg tud-e valósulni a társadalmi egyeztetés olyan formában, hogy az ténylegesen hasznos és célravezető legyen.

A törvénymódosítás tervezetben a korábbi 12.000 méteres védőtávolság 700 méterre való csökkentését az Energiaklub támogathatónak tartja (bár a 700-as érték megállapításának indoklásáról nincs információnk), a beépítésre és a beépítésre nem szánt területekre vonatkozó kritériumokat is megfelelőnek tartja. A törvényjavaslat szerint továbbá, kialakításra kerülnek „könnyített térségek”, amelyek feltételei, véleményünk szerint, nem látszanak megalapozottak (semmilyen háttérszámítás vagy egyéb alátámasztás nem szerepel a törvénytervezet dokumentumaiban) és így indokolatlanul korlátozóak. A Hatásvizsgálat szöveges leírása nem került ki, csak a Hatásvizsgálati lap. Eszerint a törvénymódosítás nem járul hozzá érdemben az ország versenyképességének javításához, valamint nem járul hozzá a foglalkoztatás növeléséhez, de ezek indoklása, illetve egyéb hatások sincsenek részletezve. A szolgáltatott információ hiányosságai miatt és/vagy pontatlanságának okán, ezen Hatásvizsgálati lapot az Energiaklubnak nem áll módjában szakmai megalapozottsággal véleményezni.

A törvénytervezet szerinti könnyített térségek koncepciója lehetne előremutató és ambiciózus, azonban annak feltételei erősen korlátozzák hol és milyen módon létesíthetnek/bővíthetnek szélerőműveket könnyített eljárásban - így ez a gyakorlatban arra is engedhet következtetni, hogy mely érdekeltek részesülhetnek majd előnyben, azaz félő, hogy a valódi piaci versenyt túlzóan korlátozhatja. Fenntartásaink vannak annak kapcsán is, hogy valóban a gazdaságosság, a megtérülés, és az energetikai szempontokat helyezi-e előtérbe a rendelet, hiszen semmilyen háttérszámítás, jogi, gazdasági, vagy energetikai szempont nem került be a törvénytervezetet kiegészítő dokumentumokba, azaz egyáltalán nem látni azok megalapozottságát, mélységeit, sem a feltételrendszerben megjelölt határértékek számításainak alapjait. Továbbá, nem világos, hogy a könnyített térségek csupán az engedélyeztetési eljárások tekintetében kapnak majd elsőbbséget, vagy egyéb engedményeket is kapnak ezeken a területeken.

Könnyített térség azon járás közigazgatási területén jelölhető ki, ahol 

1. a járásra vetített átlag naperőművek létesítése vagy bővítése esetén a globálsugárzás átlagos évi összege meghaladja az 5 100 MJ/m2-t;

Vélemény: A rendelet ezen pontja nem határozza meg egyértelműen, hogy a jogalkotók a globálsugárzást horizontálisan vagy optimális dőlésszögre (azaz optimális ferde felületre) vonatkozóan határozták meg, mint határérték. Ez azért is lenne fontos, mert míg az éves átlagos globálsugárzás horizontálisan nem éri el szinte sehol az 5 100 MJ/m2-t hazánkban[1], így ezesetben rendkívül korlátozó (már-már ellehetetlenítő) a rendeleti pont, addig optimális dőlésszögre a globálsugárzás éves átlaga szinte minden régióban eléri, sőt bőven meghaladhatja az 5 100 MJ/m2-t. Amennyiben az utóbbit kell figyelembe venni (azaz az éves átlagos globálsugárzást optimális dőlésszögre), úgy véleményünk szerint ésszerű lehet könnyített eljárásban részesíteni azokat a területeket, ahol tervezett napelemes energiatermelés létesítés vagy bővülés mellé telepítenének szélerőműveket, de ezesetben is a csatlakozási pontok elérhetősége, a hálózat rendelkezésre állása és minősége, valamint a földrajzi és az abból következő gazdaságossági szempontok kellenének, hogy meghatározzák ezeket a könnyített telepítési eljárásokat. Értelmezhetetlen továbbá, hogy miért csak PV naperőművek létesítése vagy bővítése esetén alkalmazandó ez a kitétel és miért nem vonatkozik meglévő naperőművek esetére is. A nap-, szélenergia együttes, főleg helyi szintű alkalmazásának rendszerkiegyenlítésben betöltött szerepét és jelentőségét ebben a tanulmányunkban tárgyaltuk, földhasználati aspektusait pedig ebben a tanulmányban vizsgáltuk és tettük meg idevonatkozó szabályozási javaslatainkat. Amennyiben a rendelet ezen pontjának célja, hogy előnyben részesítse azokat a szélenergia beruházásokat, ahol a fotovoltaikus villamos energiatermelést célzott a telepítendő szélerőmű kiegészíteni/kiegyenlíteni, azt a célt örömmel támogatnánk, de ezesetben egyáltalán nem tartjuk sem kielégítőnek, sem célravezetőnek az a) pontban szereplő feltételt, valamint az 5 100 MJ/m2 értéket sem látni, hogy mi alapján jelölték ki.

2. a járásra vetített átlag szélerőművek létesítése vagy bővítése esetén a szél energiasűrűsége 150 méteres magasságban meghaladja az 500 W/m2-t, vagy
3. a szélerőmű vagy szélerőmű park már rendelkezik hatályos kiserőművi összevont engedéllyel és hálózati csatlakozási szerződéssel

Vélemény: A b) pont szerint sajnos az ország elenyésző területe (kevesebb mint 10%-a) minősülhet ez alapján könnyített térségnek, ahol a szél teljesítménye 150 méteres magasságban eléri a 500 W/m2 értéket. (Az idevonatkozó korábbi javaslatunkban 150 méteren 460 W/m2-t határértéket vizsgáltunk a HET alapján, és már ezen határértékkel számolva is 10% alatti volt a rendelkezésre álló területek aránya). A szabályozási korlátot feleslegesnek, indokolatlanul korlátozónak tartjuk, hiszen a meglévő, elavultabb turbinák is az európai átlagot meghaladóan termelnek, holott e tervezett szabály szerint nem is lehettek volna telepíthetők: 100 méteres magasságban, ahol jelenleg is termelnek, nincs meg az elvárt mértékű szélenergia teljesítmény (500 W/m2). Ismételten javasoljuk, hogy a beruházók mérések alapján, számukra elfogadható, azaz jó megtérülési mutatóval rendelkező, valamint gazdaságosan üzemeltethető és szélteljesítménnyel rendelkező területekre telepíthessenek. Az amúgy indokolt korlátokon felül ilyen jellegű szabályozás szükségtelen és a törvénymódosító tervezetben megalapozatlannak tűnik. Javasoljuk, hogy ne legyen ilyen korlátozás annak érdekében, hogy minél nagyobb területi eloszlásban létesüljenek erőművek. Ha elkerülhetetlen ilyen korlát valamilyen szakmai indok alapján, javasoljuk ennek csökkentését 340 W/m2-re.

A b) és c) pont bár nem szükségszerűen együttesen alkalmazandó, azonban mindkét rendeleti pont ellehetetleníti, hogy olyan területeken is létesülhessenek gyorsított eljárásban szélerőművi beruházások, ahol mind gazdasági, mind energetikai értelemben létjogosultságuk lenne. A c) pont önmagában logikus és támogatható lenne. Nem teljesen egyértelmű továbbá, hogy a 3 pont egyikének kell-e érvényesülnie, vagy az a) kötelező és b) vagy c) pontnak kell-e még érvényesülnie.

Véleményünk szerint a törvénymódosító rendelet ilyen formában nem nyújt megfelelő jogszabályi környezetet, a szélerőművi projektek minél gyorsabb fejlesztését és jól tervezhetőségét nem támogatja kellő mértékben. Egy konkrét adatokból és következtetésekből építkező, könnyebben értelmezhető jogszabályi környezet kialakítása különösen fontos lenne egy olyan időszakban, amikor az ország súlyos energiaválsággal küzd, a villamos energia import aránya is rendkívül magas, továbbá ez a törvénymódosítás sem látszik támogatni a NEKT megújuló energia részarány célértékének elérését oly módon, hogy gyors és megfelelően tervezhető megújuló energiatermelési bővülésre adjon lehetőséget.

[1] A Global Solar Atlas adatbázisa alapján